Az angol és német nyelven írt tanulmányokat magában foglaló tanulmánykötet arra tett kísérletet, hogy a 18–19. században szárba szökkenő természettudományos társaságok történetét, a természettudományok filozófiai beágyazottságának alakulástörténetét a Jena–Weimar tengely hatástörténetén keresztül mutassa be. A Gurka Dezső szerkesztésében megjelent hiánypótló munka így egyrészt a felvilágosodás, később pedig a romantika természettudományos szemléletét vizsgálja, de tovább is lép az elsődleges szereplők és hatásuk elemző bemutatásán, és a két jelentős német város, valamint az általuk kialakított tudományos hálózatok viszonyát is transzparanssé teszi, miközben a kérdéskör magyar vonatkozásairól sem feledkezik meg. A szerkesztői előszó után, melyben Gurka Dezső alaposan feltárja, hogy mi volt a kötet tanulmányainak célja, milyen átfogó elv mentén szerveződnek az egyes fejezetek, betekintést nyerhetünk két tanulmányon keresztül (Gurka Dezső és Gert Theile) Goethe és a korszak tudományos életének, tudománypolitikai alakulásának történetébe és kapcsolatába, különös tekintettel a Goethe közelében tevékenykedő magyar ásványtudósokra.