A korábbi olimpikon vízilabdázó, jelenleg pedig kiemelkedő, nemzetközileg jegyzett tudományos teljesítmény magáénak tudható Csepregi Gábor 2022-ben, angolul publikált könyvében antropológiai alapokról közelített meg a játék fogalmát és lényegét, illetve hogy mind társadalmi, mind egyéni tekintetben milyen relevanciája, sőt, jótékony és pótolhatatlan hatása van a játéknak. A szerző amellett érvel a kulturális antropológiai, pszichológiai és közgazdaság-tani diszciplínák belátásaira támaszkodva, hogy a játékot egyszerűen ledegradálja a jelenkori társadalom, ha arra csak a hasznos tevékenységek közti idő kitöltéseként, esetleg rekreációs célzattal tekint. A játék attitűd és személyiségformáló tevékenység, amely éppen amellett szólna, hogy a szabályok betartása mellett azok kreatív újraértelmezése is része a nagy egésznek, s hogy az életet egyénként, de másokkal kooperálva is sikeresen lehet menedzselni. A játék tehát olyan esszenciális, mélyen emberi tevékenység, melyet nem lehet csak a gyerekkorba zárni, annak az élet minden pontján van feladata és jelentősége. A nyolc fejezetből álló kötet első része az előszó után az attitűd fogalmának meghatározásával teszi világossá, hogy a szerző milyen kontextusban fog a játékról és a játszó emberről beszélni. A második rész ezt követően logikus módon a játékról mint attitűdről közöl izgalmas és megalapozó belátásokat.