Jánosi Zoltán Ítéletig tanú a sebed című műve dramatizált oratórium, amely Nagy László életét és szellemi örökségét idézi meg verseken, leveleken, dokumentumokon és más hiteles szövegeken keresztül. A kötet nem hagyományos életrajz, hanem színpadra szánt, erősen lírai szerkezetű mű, amely a költő életének meghatározó pillanatait emeli ki, miközben az egész huszadik századi magyar történelem tragikus háttere is kirajzolódik. A könyv különös jelentőségét adja, hogy Nagy László születésének 100. évfordulójára készült, így egyszerre emlékezés, tisztelgés és újraértelmezés is. Jánosi Zoltán azt mutatja meg, miként vált Nagy László a diktatúrával szembeni erkölcsi ellenállás egyik legfontosabb magyar költői alakjává a Rákosi- és a Kádár-korszak idején. A mű központi kérdése az értelmiségi lét felelőssége: hogyan maradhat meg az ember erkölcsileg tisztának egy olyan korban, amely a megalkuvást jutalmazza és a szabadságot bünteti. A kötetben Nagy László nem pusztán költőként jelenik meg, hanem olyan közéleti személyiségként is, aki következetesen szembefordult a hatalom manipulációival, a kulturális elnyomással és az erkölcsi pusztulással. Fontos szerepet kap Szécsi Margit alakja is, aki nemcsak társként, hanem önálló költői személyiségként és szellemi partnerként kapcsolódik Nagy Lászlóhoz, így kapcsolatuk a mű egyik legerősebb érzelmi és alkotói tengelyévé válik.