A szerző karcsú kötete tizennyolc írást tartalmaz. Valamennyi történetét egy-egy neves művész alakja köré szövi Jahoda Sándor. Képzeletben számos író (pl.: Sylvia Plath, Dickens), költő (pl: Ady Endre), színművész (pl.: Fedák Sári), festő (Gauguin), vagy éppen zeneszerző (Händel), netán szobrászművész (Benvenuto Cellini) életét gondolja tovább, az alkotók életének egyes jeleneteit görbe tükörben láttatva, kicsit másként értelmezve tárja az olvasók elé. Szarkazmussal, humorral átszőtt írás valamennyi, melyekből többek között megtudható, hogy az amerikai költőnő, Sylvia Plath (Sylvia Plath gyötrelmei) miként gondolkodik a mennyek országában arról, hol szeretné „leélni” hátralévő, túlvilági napjait, ám amikor a magyarok jeles ünnepihez (okt. 23, aug. 20, stb.) kötődő megemlékezések krónikával szembesül, megretten attól, hogy az öröklétben „élő” honfitársaink közé kerüljön.