A kilencvenes évek végén Prospero, a kiégett műsorvezető szerzői kalandfilmet akar forgatni a távoli Nádbogár-szigeten. Még a családját is magával viszi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szigeten véres diktatúra tombol, és polgárháború készül. Velük tart a stáb is, köztük egy drogfüggő metódusszínész, egy latin pornószínésznő, egy legendás operatőr és egy maszkmester, aki legbrutálisabb munkáit a saját arcán viseli. A forgatás lassan pszichedelikus rémálomba fordul, a környéken elszabadulnak az invazív fajok és a szigetet uraló állatistenek, nem beszélve az őrült balzsamozóról és pszichopata gyermekéről, aki a helyi gyerekeket tartja rettegésben. Ha ez nem lenne elég, Prospero lánya a közeli terrorszervezetben akar kiteljesedni, fia pedig bukásra ítélt szerelembe esik egy falubéli statisztalánnyal. Ebben az abszurd kalandregényben parodisztikusan szépirodalmi, végtelen hosszúságú mondatokban folyik a retróval átitatott popkultúra, a filmművészetnek íródott szerelmi vallomás, a túlzó erőszak, a maró irónia és az öko-társadalmi reflexió. Mint egy kilencvenes években készült családi tévéfilm, mindent felfaló nádbogarakkal, gyilkos százlábúakkal és rengeteg hallucinogén békával.