„Szikár, tiszta hangú költészet Csizmadia Bodza Rékáé, távlatai mégis szinte beláthatatlanok” – írja a debütáló kötet ajánlója, Áfra János. Valóban, a szűkszavú, kevés szóval sokat mondó, sűrű szövésű versnyelv rétegezett gondolatiságot, bujkálón tartalmas motivikát hordoz. Verseiből kibontakozik a gyermeklányból nővé érő lírai alany, a vidéki, paraszti életformát ismerő értelmiségi látása, az alapos valóságismeret és az idealizálás képessége, test és lélek, ember és természet kölcsönössége, a kemény élettények és a szóliturgia összefüggése, miközben ez a tematikus-motivikus gazdagság egynemű, tömörséggel leírható, homogén versnyelven jelenik meg.