Így épült a Sárga Fal

Szokták mondani, hogy egy focicsapat tizenkettedik játékosa a közönsége, mégis ritkaság, hogy egy labdarúgással foglalkozó könyv főszereplője nem egy játékos, csapat vagy edző, esetleg játékvezető, hanem egy szurkolótábor. Mindenesetre azt jó tudni, hogy pl. a német futballkultúrát nagyon is jellemzi a fokozott szurkolói szerepvállalás, illetve a tradíciók tisztelete. Persze ez csupán két vonása az európai topbajnokságok körében egyedülálló Bundesligának. Ennek talán legmarkánsabb képviselője a Borussia Dortmund és szurkolói, ezért is választotta Uli Hesse sportújságíró a jellegzetes sárga-feketében focizó Ruhr-vidéki gárdát és rajongóit könyve témájául. A BVB, amint azt a borítóra is kitett népszerű klubcímer (BVB = Ballspiel-Verein Borussia 09; kb: „1909-ben alapított Ruhr-vidéki labdarúgó egyesület) mellett kikandikáló, a híressé vált „Sárga Falat”, a „déli tribünt” mutató fotórészlet is elárulja, a német szurkolói kultúra zászlóshajójáról van szó. Az 1974-es, (akkor még nyugat-) német rendezésű világbajnokságra az iparváros házigazdaként építette fel a Westfallenstadiont (ma a több mint 80 ezer néző befogadására alkalmas Signal Iduna Park), amely amellett, hogy az európai futball legkülönlegesebb atmoszférájú helyszínei közé tartozik, minden mérkőzésen megtelik, a kontinensen a legfantasztikusabb átlagnézőszámot produkálva.