Ignotus - minden érettségizett magyar ismeri e nevet, ámbár a Veigelsberg Hugó, a Veigelsberg-Ignotus Hugó névalakok már zűrzavarosan keverednek, míg a nagyobb zavar fia, Ignotus Pál kapcsán keletkezik. A kiváló szegedi irodalomtörténész Ignotus-könyve első fejezetében ezzel a zűrzavarral érzékelteti, mennyire nincs helyén Ignotus a magyar irodalmi kánonban. Vaskos könyve, mely különálló tanulmányok egységes logikai rendbe, monografikus ívvel egybeszerkesztett gyűjteménye, Ignotus írói és szerkesztői pályafutásának egészét fogja át. Gazdag tárgyismerettel, sok-sok anekdota, elfeledett újságcikk nyomán Ignotus Hugó (ez fia születése után hivatalosan is fölvett neve) egész pályafutását végigköveti A Hét és a Nyugat állomásain túl születésétől, németországi félemigrációs évein át egészen amerikai emigrációs időszakáig, amikor magyar származású bányászoknak írt közérthető irodalmi cikkeket. Ignotus hosszú életét rendkívül gazdag tényismeret birtokában, olvasmányosan követi nyomon a szerző, megelevenítve a huszadik századi magyar irodalom első fél évszázadát. A nagyközönség szemében jószerivel csak a Nyugat legendás főszerkesztőjeként ismert Ignotus munkásságának olyan izgalmas vetületeit tárja föl, mint a zsidó identitás szempontjából kiemelkedően fontos 137. zsoltárhoz írott parafrázisa, a Demokratia szabadkőműves páholyba való felvételének körülményei és ezzel kapcsolatos hitvallása, avagy alakjának megörökítése Babits Mihály Timár Virgil fia című regényében. A tanulmányvégi bibliográfiákkal, a kötet végén első megjelenési adatokkal, valamint névmutatóval záródó, könyvészetileg rendkívül igényes kötet széles körben ajánlható a művelt nagyközönség és az irodalomtörténész szakma, nemkülönben a középiskolai magyartanárok figyelmébe. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"