Válogatásait is beleszámítva, a József Attila-díjas TÓTH LÁSZLÓ (Budapest, 1949) közel öttucatnyi kötete közt a tizennyolcadik verseskönyve – több mint öt és fél évtizedes költői pályájának összefoglalása – az Időző. „Nem összes, de teljes (…), amelynek felépítése, a három – madáchi fogalommal – szín révén a költő maga irányít, igazít el eddigi életművében, mintegy rámutatva annak eddig rejtve maradó, nem kevésbé fontos összefüggéseire, vonásaira is” – írja róla utószavában Balla Kálmán, majd hozzáteszi: a költő „nemcsak a magyar irodalmat gazdagította és gazdagítja – egyebek mellett – megkerülhetetlen lírai életművével, hanem európai viszonylatban is új, potenciálisan nemcsak Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában visszhangzó és megközelíthető minőséget hozott létre”.