A regénytrilógia első kötete – még a szennycímoldalt is feledve – azonnal olvasói ajánlásokkal kezdődik: „milyen zseniális megoldás beleágyazni egy hatalmas tanítást egy zsidó férfi igazságkeresésének lebilincselő történetébe!” – véleményezi két tel-avivi vezető lelkész – a „hatalmas tanítás” a kereszténység, a kerettörténet pedig: David Lebowitz, a philadelphiai zsidó közösség oszlopos tagja, holokauszttúlélők unokája, egyben szkeptikus újságíró, rovatvezető, blogger éppen egy Starbucksban szürcsöli a kávéját újságolvasás közben. A huszonnyolc éves, öt éve házas fiatalember két kislány apja és – bár különösebben nem vallásos - tinédzserkora óta őszinte istenkereső. Ekkor az egész helyiséget ragyogófény tölti be, és mindenki eltűnik körülötte. Egy angyal jelenik meg számára, Ariel, aki utazásra viszi az időben, hogy megértse Adonáj (az Úr) lényegét. Ez az álombéli utazás maga a regény, ami a kávézóban (a valóságban) félórás alvást jelent.