Az elsőkötetes szerző főhőse a huszonéves Askur, aki egy éjszaka stoppal indul Kelet-Izland felé, hogy komppal elhagyja az országot, és maga mögött hagyja félelmekkel, szégyennel és megromlott kapcsolatokkal terhelt életét. Úgy érzi, külföldön mindent újrakezdhet, és megszabadulhat az izlandi nyelvtől, a kellemetlen emberi helyzetektől, a kudarctól való félelemtől és a hétköznapi élet számára is szorongást keltő kihívásaitól. Menekülése közben azonban újra és újra édesanyjára gondol, akit több mint egy évtizede nem látott, és akivel éppen azon az éjszakán kellett volna találkoznia. Az asszony egykor ígéretes politikai karrier előtt állt, majd a családot szétszakító események után eltűnt Askur életéből, a fiú pedig hiába próbálja maga mögött hagyni, múltja továbbra is meghatározza döntéseit. A szeles izlandi tájon egyik autóból a másikba ülő Askur útja során emlékei fokozatosan felszínre törnek, és a jelenbeli utazás fejezeteibe a gyermek- és fiatalkor történetei ékelődnek. Így rajzolódik ki korábbi szerelméhez, Gydához és annak családjához fűződő kapcsolata, valamint az a titok is, amely saját családjának széthullásához vezetett. A regény fokozatosan tárja fel, miként vezettek a gyermekkori elhanyagolás, a családi sérelmek, a szorongás és Askur saját hibái ahhoz, hogy a fiatal férfi elveszítse kapcsolatainak és saját életének irányítását. Az újrakezdéshez ezért végül nem bizonyul elegendőnek a fizikai menekülés: Askurnak szembe kell néznie azokkal, akiket megbántott, saját felelősségével és az édesanyjához fűződő, fájdalmasan ellentmondásos viszonyával is.