Izgalmas és eredeti kérdéskört állított kutatása középpontjába Ritter Dániel, a BME doktorandusza, aki a tökéletlenség és a hiba fogalmát vizsgálja az építészetben. A téma fenomenológiai, kultúrtörténeti és esztétikai relevanciája vitán felül áll: provokatív és innovatív kérdésfelvetés, melynek köszönhetően a kutató egyrészt az általánosan elfogadott, s éppen emiatt kevésbé nyitott diszkurzív potenciállal bíró európai formákat és fogalmakat gondolhatja újra, másrészt utat nyithat a kísérletezés, a formabontás építészeti és diszkurzív folyamatainak. „Az építészet a szabály és az átalakulás közötti feszültség terében talál vissza valódi emberi léptékéhez” – fogalmaz a kötet nyitányában Serena di Giuliano, nemzetközileg elismert építész, a SAANA építészet iroda csapatának tagja. A kötet tehát az építészet keretein belül vizsgálja a tökéletlenség lehetőségeit. A kötet, mivel az vállaltan a szerző „építészeti útkeresésének pillanatnyi tükre”, szakkönyv vagy tudományos értekezés helyett inkább esszéként, művészetesztétikai traktátusként olvastatja magát, melyben az elmélkedésnek, a szerző személyes gondolatainak nagyságrendekkel nagyobb tér adatik.