A magyar neoavantgárd költészet jeles alkotója számára a líra legfontosabb tényezője a nyelv, ahogyan azt már 1984-ben, tíz pontból álló tézisében megfogalmazta (Tíz tézis a költészetről). Egy 2017-ben készült interjúban pedig azt mondta el, hogy három múzsája van: a költészet, a gondolat és a történelem. E szellemi koordináták mutatkoznak meg mostani, hetedik verseskötetében, amelynek nyitó darabja a költőre oly jellemző kérdéssel kezdődik: „Versekbe tördelt életem / összeáll-e végül egésszé / egyetlen folytonos regénnyé / mely gondolat költészet történet és igaz?” (A kérdés). Lírájának alfája és ómegája a nyelv, amely még a sötét világűrt is képes bevilágítani: „fekete napba szófény vakít” (Kísérleti fázis).