A magyarság őstörténetével, kilencedik-századi históriájával kapcsolatos írásait gyűjtötte egybe legújabb kötetében a nyugalmazott levéltáros, Horváth Lajos. Legfőbb célja, hogy megérthessünk származásunkkal, népünk korai történetével kapcsolatos kérdéseket, amelyeket szerinte hosszú időn keresztül sokan meghamisítottak, és hogy tisztán lássunk, "kommunikálnunk kell a múltunkkal". Írásai első csoportjában keleti örökségünket igyekszik bemutatni: a Bors (Barsz) személy- és helynév alapján keresi őseinket, legalábbis valamely törzsünket a Kaukázus környékén egykor élt barszilek között, próbálja bizonyítani a "Kaukázuson túli Erdély" létezését, nyelvészeti fejtegetéseket folytat az avarokkal való rokonságunk alátámasztására. A szerző ír a magyar-kijevi kapcsolatokról a tízedik században, egy halicsi Szent István ereklyéről és legendáról, a kazár hatalomról Kijevben és Etelközben, a rutén és ruszin népnevek eredetéről, vagy éppen a kunokról és a jászokról. Hangsúlyosan foglalkozik a Hetedhét ország fogalmának megszületésével, a népmeséinkben is rendszeresen megjelenő "Óperenciás-tenger" és az "üveghegy" kifejezésekkel, valamint a magyarországi nemzetségekkel a középkorban. A téma iránt érdeklődőknek ajánlható kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"