A humán és társadalomtudományos keret mellett a jelen tanulmánykötet szövegei a művészetelméleti és pszichológiai fókuszt is izgalmas módon érvényesítik, amikor a köztes terekről közölnek diskurzusindító, párbeszédre ösztönző írásokat. Az Árkovits Amaryl és Varga S. Katalin szerkesztésében napvilágot látott kötet huszonöt tanulmánynak ad helyet, amelyek – elég csak a tudományos sokszínűségre pillantani – a téma összetettségét és diszciplínákon átívelő voltát bizonyítja. A köztes tér élményszerű, máskor indirekt módon előálló állapot. A limen latinul küszöböt jelent, amikor az ember vagy egy állapot már nincs a korábbiban, de még nincs az későbbiben; a kettő között lebeg, de e lebegés, e köztes állapot arra is kiválóan alkalmas, hogy új tapasztalatokat szerezzen az egyén, vagy hogy, ha a rituális gyakorlatnál maradunk, a csoport aktív, felnőtt tagjává váljon a beavatást követően. A szerkesztői előszót követően az első blokk (I. Közösség, rítus és kultúra: liminalitás társadalmi és művészeti kontextusban) tíz tanulmánnyal járja körül a téma rituális és kulturális tereit, amelyek a kortárs mediális meghatározottságot, a telekommunikáció izgalmas aspektusait éppúgy érintik, mint a közszereplők magányosságát vagy a hajléktalanság kérdését.