Halmai Tamás: Hány érintésből születik egy ország? (Versek helyetti versek) – kiajánló – Halmai Tamás az elmúlt években bő formasorozatok (szonettek, haikuk, tercinák) és szabadverses kísérletek révén egyaránt a gondolati-metafizikus költészet érvényes jelenkori beszédváltozatait kereste. Legújabb kötetében ezt a poétikai utat folytatja. Mégpedig egy-két soros lírai aforizmák, tágasabb szabadversek, rímtelen félszonettek, rímes szerkezetek és megáradó haikuk ciklikus útján-módján – azaz változatos formanyelven szólongatva a Változatlant. Hány érintésből születik egy ország? – kérdi a kötet címe. Nem tudni; de ha az olvasó kezébe veszi a könyvet (óhatatlanul megilletve a borítóképre komponált kézfejet), máris egy érintéssel közelebb kerülünk közös válaszainkhoz. – szövegmutatvány – A BESZÉD MŰVÉSZETE Szavak Patyomkin-falvaiba húzódunk a valóság robaja elől. Mire eszmélünk, a szavakból otthonos univerzum lesz, hova a valóság Patyomkin-robaja nem hallik. UDVARI BOLDOG Úgy állni, hátamat égje a nap. Sövényen átszivárog fehér lepke, nyolc madár kerthez hozzátartozik, kilencedik a levegő, csivog méltán; és még csak reggel. Harang délben paraszti múlás emlékezete lesz majd. Itt szemmel hallani az Angyalt. ÁTABOTA Csak találom a szót, s továbbadom. Nyomokhoz vezető jelek követnek – földek orcáján vándorlatos szeplőt, ezüstded aranykor átabotáját. Vízimadár se vizeken rak fészket; sárból ácsolnak tengerészek partot. Csak megtalál és továbbad a szó. ADD MEG Testnek, ami a testé; léleknek, ami nem a léleké. CÉDULA Ingyenes a jó. Bocsánatot csak kérni lehet, venni nem. CSÚCSTÁMADÁS Oxigénpalack nélkül csak Vele jutsz fel a Golgotára. ÖRÖKHAGYÁS Kinek a hagyatéka a világ? Kitől örököltük a tulipánt? Mi végre testvér kővel is az ember? Hogy bírja köztünk a fény türelemmel? Hány érintésből születik egy ország? Táncot a testek mire válaszolják? Fiatal sírás miképpen bölcs máris? Aki játszik, szentekkel szolidáris? Hol a templom, ha laikus a szentség? Azért van jó, hogy bűnök megszeressék? Látomás lénye is felebarát? Vendégelhetjük képzelet faját? Mit olvasunk ki, ha józan a mámor, a másik ember misztériumából? Az idők jeleit az irgalmasság cselekedetei ránk hatalmazzák? És a reménység terve kedvessé tesz? És úgy is szolgál a vátesz, ha vétesz? Bolygók alázatából mi ered meg? Ha napot dajkálsz, holdak bizseregnek? DNS-spirált ki szőtt szavainkba, hogy a kérdés is imádsághoz minta?