Hannah Arendt a 20. század egyik legnagyobb hatású politikai gondolkodója, aki nem csupán a totalitárius diktatúrák értelmezője és „a gonosz banalitása” fogalom megalkotója, hanem az emberi jogok elkötelezett, de kritikus szemléletű védelmezője is volt. Thomas Meyer könyve méltó biográfia, amely újonnan felfedezett archív anyagokra és korábban marginálisnak tekintett dokumentumokra támaszkodik. Nyomon követi Arendt életeseményeit Königsbergtől és a náci Németországból való meneküléstől Párizson át New Yorkig; az Ágostonról írott disszertációjától A totalitarizmus gyökerein át a befejezetlenül maradt főművéig – az életút szédítően gazdag rekonstrukcióját nyújtva. Elhelyezi a filozófust Heidegger, Mannheim, Jaspers és Benjamin szellemi, baráti közegében, de azokat a kevésbé ismert nőket is nevesíti, akiknek alkotói vagy társadalmi munkájával Arendt tevékenysége összefonódott. Meyer bemutatja a gondolkodót, az emberi jogi aktivistát, a közéleti szereplőt és az emigrációban alkotó német zsidó nőt. Beláthatóbbá, emberi léptékűvé teszi a máig vitatott Arendt-jelenséget mind az érdeklődők, mind pedig a szakértők számára. THOMAS MEYER (1966, Bernkastel-Kues) a müncheni (Ludwig-Maximilians-Universität, LMU-n filozófiaprofesszor. Kutatásainak és publikációinak középpontjában a 20. századi eszmetörténet áll. A Piper Kiadónál Hannah Arendt írásainak kritikai kiadását adja közre.