A válogatáskötet szerkesztője, Turczi István szerint „Ødegård költészete egyetlen nagy misztériumjáték. Amióta 23 évesen debütált, ehhez gyűjti a hátteret és a kellékeket”. Profán témák megverselésekor is imák, fohászok, himnuszok, liturgiák szerkezetét és ritmusát alkalmazza; sokszor utal a Bibliára; jellemzője a lélektani elmélyültség; konkrét képeiben is tetten érhető az absztrakció, a barokkosan gazdag metaforaalkotás; jellemzője a részletgazdagság és a látomásosság együttese. Pontos képek sorából kiindulva teszi föl élet és halál nagy kérdéseit, számot vetve a sors kiismerésének lehetőségével (Ez az egész); aztán a szeretkezés vad diadaláról szólva egy egész életút tapasztalatszerzéséről vall (November, vihar); avagy félig tréfás évődése során említi a természet törvényeit (Február).