1959 tavaszán a híres rendező, dramaturg Muharay Elemér fölkérte Csoóri Sándort, hogy írjon egy darabot falusi színjátszók számára. A költő olyan ballada-alapú színjátékot alkotott, amelyben fontos szerepe van a népzenének és a néptáncnak, miközben fölelevenít egy ősi balladai témát. Az alaptörténet szerint a gazdag bíró lányát nem akarják a kérőjéhez adni a társadalmi különbségek okán, ezért a fiú a bálban végkimerülésig táncoltatja a lányt; ha az övé nem lehet, másé se legyen. Csoóri ugyan a magyar népballada hagyományából indult ki, de hatással volt rá García Lorca Vérnász című darabja is, amelyben példát látott arra, hogyan lehet egy színpadi mű rusztikus és nemzeti karakterű a maga eredetiségében

Szolgáltatásaink minőségének folyamatos, magas szinten tartása érdekében a weboldalon cookie-kat használunk, annak érdekében, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.

További információk

Halálra táncoltatott lány - Egy színházi előadás születése

További ajánlataink

Eltemethetetlen gondok - Nemzeti Könyvtár

Párbeszéd, sötétben - Egy előadás szövegkönyve Csoóri Sándor életműve nyomán

Forgácsok a földön

Életem túsza vagyok (hangoskönyv)

Éji nap - Nappali hold 1990-2011 - Naplójegyzetek, töredékek

Csillagkapu (Sebő együttes CD-vel) - Válogatott gyermekversek

Csoóri Sándor összegyűjtött versei II. - Költői magára találás 1967-1977

Forgácsok a földön - Jegyzetek magyarságról, művészetről, népművészetről és a közéletről

A hagyomány föltámasztása

Nincs jövő irodalom nélkül 1. - A tisztánlátás keserűsége

Keresés

Halálra táncoltatott lány - Egy színházi előadás születése

További ajánlataink

Árinfó

Webshop kód információ