„Ezzel a könyvemmel kezdődik hadjáratom a morál ellen… Nem támadok se nagyágyúval, sem kiskaliberű löveggel: ha a könyv hatása kedvezőtlen is, eszközei annál kevésbé azok, nem csinnadrattával, hanem következtetéseivel hat. A könyvtől félénken, óvakodva búcsúzik el az olvasó, óvakodva mindattól, amit eleddig morál néven tiszteltek, mi több, imádtak, ám ez mégsem ellenkezik azzal, hogy az egész könyvben egyetlen negatív szó, támadás, gonoszság sem fordul elő – ez az írás telten, boldogan heverészik a napon, mint egy sziklán sütkérező tengeri állat” – emlékezett vissza az Ecce homóban Nietzsche a Hajnalpírra. A szerző műve lapjain alapjaiban forgatja fel a morális kérdésekről szóló vitát, leginkább Kant megállapításait támadva, amikor azt hangsúlyozza, hogy nem létezik abszolút, kozmikus elvként működő, változatlan, magánvaló morál.