Szepesi Zsuzsanna 2011 óta minden esztendőben kiad egy verses kötetet, ezeknek egyik szerkezeti, formai sajátossága, hogy a darabok tematikus ciklusokba rendezve kerülnek az olvasók elé. Rímes, ritmusos, dalformájú verseit ezúttal öt csokorba gyűjtötte; az első a Természet címet viseli. Ez nem véletlen, hiszen számára a természet képe az élet metaforája, számos verse épül természeti motívumokra. Az első ciklus nyolc darabjából van, amelyik hazai tájat (Mátrai emlék), és van, amelyik külhonit (A Maggiore-tó) versel meg. Természeti ihletésű líráján belül legjellemzőbbek az élet metaforájaként értelmezhető tavaszt köszöntő darabok (Tavaszillat; Tavaszarcok – csacsogón; A böjti szél).