Minden kétséget kizáróan hatalmas léptékű civilizációs átalakulás kellős közepén élünk: talán csak ízlés kérdése, hogy ezt az elektronikus tömegkommunikáció megjelenése óta eltelt bő évszázad történetének részeként szemléljük, vagy külön korszakként tekintünk az internet elterjedését követő néhány évtizedre – netán a generatív mesterséges intelligenciák általános elterjedését tekintjük határkőnek. A lényeg, hogy azt a kognitív biztonságot, amelyet a nyugati ember a gyermekneveléssel kapcsolatban évszázadokon keresztül sikertelenül (sőt, valójában nagyon súlyos atrocitásokat is létrehozva és fenntartva) igyekezett megteremteni, jelen, szingularitásba hajló korunkban sem leszünk képesek megvalósítani. Jó hír viszont, hogy a gyermekkor élhetővé tétele, mélyebb megértése érdekében az emberiség az utolsó évtizedekben óriási lépéseket tett. A gyermekeket feltétel nélkül megillető biztonság, testi-lelki jóllét, a tanuláshoz és fejlődéshez elengedhetetlen feltételek megteremtése tekintetében soha nem voltunk még a jelenleginél kedvezőbb helyzetben. Amennyiben ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, belátható, hogy a digitális eszközök és a médiafogyasztás egyelőrevalóban beláthatatlan következményei mellett biztosítékként ott áll a család és a szerető emberi kapcsolatok évezredes tartaléka, valamint a modern civilizáció számtalan, a gyermekek védelmét biztosító lehetősége. Reményeink szerint az ezen kötetben összegyűjtött ismeretek is részévé válhatnak ennek a védőhálónak.