Életünk során számos veszteséggel találkozunk ‒ válás, szakítás, magzat elvesztése, meddőség, rítusaink vagy szabadságunk elvesztése, egészségünk romlása, egy társállat halála, munkahelyi veszteségek, költözés, bizalom¬vesztés vagy akár anyagi veszteség ‒, és ezek ugyanúgy gyászfolyamatot indítanak el bennünk, mint egy haláleseti veszteség. Minden veszteség tükröt tart elénk, halandóságunkkal szembesít, és lehetőséget ad a belső növekedésre, életünk értelmének és értékeinek újragondolására is. A könyvben szereplő 25 különböző veszteségtörténeten keresztül bemutatom, hogy az egyes veszteségek milyen egyéni növekedést indítottak el beszélgető¬társaim életében. Az egyik történet főszereplője egy olyan fiatal férfi, aki fél karját elveszítve profi kosárlabdaedző lett. Egy másik történet több évtizedes drogfüggőségből felépülő fiatalemberről szól, aki ma már szermentesen segítő. Megismerünk egy nőt, aki meddőségéről és gyermekei örökbefogadásáról mesél, és egy extrém sportolót is, aki az expedíciói során megélt idő múlásáról és az élet törékenységéről mesél. Megismerünk egy olyan nőt is a könyvből, akinek a daganatos betegségből való felgyógyulása mélyrehatóan átformálta személyiségét és életfelfogását. Egy férfi a történetében a klinikai halál során átélt élményeiről mesél, egy háromgyermekes édesanya arról, hogy a válását követően hogyan építette újra az életét, egy fiatal nő pedig arról, hogy a nagymamája halála hogyan indította el őt a segítő pályán. A kötet a társállatok elvesztése, az idősödés bemutatása mellett arról is szól, hogy hogyan lehet teljes életet élni látássérültként vagy mozgássérültként, és hogyan lehet felállni a padlóról akkor, amikor valaki a gyermekét, magzatát veszti el, vagy éppen a munka¬helyét vagy munkatársait. A könyvben szereplő történetek közös üzenete, hogy a veszteségen túl is létezik élet, és sokszor éppen azon keresztül válik mélyebbé, értékesebbé és tudatosabbá.