A kolozsvári egyetem könyvtárából került elő Gellén Gergely 1680-as keltezésű "orvosságos könyve". Hogy e kategória pontosan mit is jelent - hivatásos szakember előírásait vagy népi gyógyászati praktikákat - azt a tizenhetedik századi forrásokból nem lehet mindig egyértelműen körvonalazni, ám Gellén művénél nem lehet kétségünk: a nyilvánvaló mágikus praktikákkal, babonaságokkal teli, különös adalékanyagok tömkelegét alkalmazó szerek kollekciója egyértelműen az "amatőr" népi gyógymódok gazdag kincsestárát gyarapítja. A kiadványt korabeli szokás szerint a "könyvet dícsérő strófák" vagyis verses bevezető nyitja meg, külön ciklusba szólva az Olvasóhoz: "Te pediglen kegyes nagy alázatossan / Fohászkodjál mennyben minden áldásiban, / Csak istenben bízzál, ne higgy semmit másban, / Azmi jó, olvassad, többit vesd meg abban." Ezt követi a pontokba szedett - szám szerint 568 darab - javaslat a legkülönfélébb bajokra. Gellén javaslatainak a legtöbbje egy-két, maximum három mondatos tömör tanács, benne sokszor különféle helyekre speciális módon és időpontban felírandó varázsigékkel, mágikus praktikákkal, hol teljesen ártalmatlan, hol bizarr receptekkel. A kötetet lapozgatva messze nem csak a különféle testi nyavalyák garmadára kínál megoldást a szerző: sok-sok egyéb mellett tippet arra, hogyan tartsuk távol a legyeket a kárpittól, mit etessünk a kehes lóval, miként gyűlöljünk meg egy - valószínűleg viszonzatlanul - szeretett személyt, mi módon intézzük el, hogy a kutyák ne ugassanak, hogy ne érezzük a hideget, hogy a gyermekünk gyors futó legyen, vagy hogy a játékban mindig nyerjünk - hogy csak párat említsünk a több százból. A szójegyzékkel és S. Sárdi Margit utószavával záruló mű művelődéstörténeti, orvostörténeti és néprajzi gyűjtemények anyaga lehet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"