A szerző a tizenkilencedik század filozófia- és eszmetörténetéből merítve Karl Marx és Alexis de Tocqueville nézeteit mutatja be és veti össze forradalomról és szabadságról: míg az első gondolkodó a szocializmus proletárforradalom útján való kiteljesedésétől várta az emberi társadalomban az általános szabadság eljöttét, mely az egyént a közösségnek, a közös célnak alárendelve a valódi kollektív szabadságot hozná el a liberális demokrácia „önző” világa helyett, addig a másik filozófus éppen a forradalmaktól félt, ezektől a zűrzavaros politikai, társadalmi jelenségektől féltette a francia forradalom nagy eredményét, az egyéni szabadságot, az individuumok jogegyenlőségét, és az ezt biztosító parlamentáris demokráciát.