Egyre szaporodnak az észak-koreai menekültek beszámolói, könyvei, melyekben drámai szökésük történetét mesélik el. Legutóbb a Kérdezz meg egy észak-koreait! (202006016) című könyvben disszidensek beszéltek életükről; a nagy sikerű A lány hét névvel (legutóbb: 201915190) című kötetben Hyeonseo Lee meséli el szökését; a koncentrációs táborban született és onnan sikeresen megszökött Szin-Donghjok története a Menekülés a 14-es táborból (201309038); de emlékezetes Pak Janmi Élni akartam (201613301) című memoárja is. A jelen mű szerzője Isikava Maszadzsi, aki félig koreai, félig japán emberként egész életében úgy érezte, egyik országhoz sem tartozik. Ez az érzés akkor mélyült el benne igazán, amikor egy megtévesztés hatására családja Japánból Észak-Koreába költözött, és az akkor tizenhárom éves fiú hirtelen a legalsó társadalmi kaszt tagjaként találta magát. Életrajzi könyvében őszintén beszámol viharos gyermekkoráról, az elnyomó, totalitárius rezsimben eltöltött harminchat kegyetlen évről és arról, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogy visszatérhessen szülőhazájába, Japánba, miután sikerült megszöknie Észak-Koreából.