Csukárdi Sándor trilógiájának második kötete jelent most meg. Az előzményben (Gyilkosság a kékfestőben; 202504113) az író mesteri módon szőtte össze krimijének múltba vesző szálait egy napjainkban történt bűnüggyel. A Pápa és az egykori Esterházy-birtok szereplői valóságosak, az író vallomásából pedig az derül ki, hogy nagyrészt fikción alapuló cselekményét egykori boszorkányperek írásos anyagára építette fel. A mostani regényben, amely két idővonalon halad (1629-ben és 2024-ben), remek arányérzékkel ismét egy összetett gyilkosságsorozat és egy korabeli boszorkányper anyagát fonta együvé. Egy Pápához közeli kis faluban, Kupban indul a cselekmény, amikor Mátyás tizennégy éves lánya boszorkányok befolyása alá kerül. A szerencsétlen gyermeket apja, hogy kiirtsa belőle a bűbájt, félig agyon veri, ezután Zsuzsika kétségbeesésében kútba veszejti el magát. A feldühödött apa néhány barátjával és fiával kimegy az erdőbe boszorkányszombaton, majd az ott elkapott és megbecstelenített asszonyokat víz alá nyomják, hogy kiderüljön ki közöttük a boszorkány, mivel mind a három szerencsétlen vízbe fullad, az igazság soha nem derül ki. Napjainkban két gyilkosság is felkavarja a csendes városka életét. Amikor a szerelmespár, Atti és Zsófi hazafelé mennek, egy sikátorban, szemtanúi lesznek, amikor egy ötven év körüli férfi megfojt egy fiatal lányt, Ágit. Nem sokkal ezután hasonló módon gyilkolják meg Buda Noémit, a bestiális elkövető személye azonban homályban van. A vöröshajú démon az előző regényből már megismert nyomozónő, Tóth Klaudia és Sellő főhadnagy nagy erőkkel próbálják felderíteni a rejtélyes bűnügy eredőjét, amelynek szálai a múlt időkbe vezetnek vissza… Jól megírt regény, amelynek befejező részét bizonyára izgatottan várják az olvasók. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"