Fehér Gáspár Fillenbaum néni hosszú árnyéka című regénye a kortárs magyar próza tragikomikus, bűnügyi elemekkel átszőtt vonulatába illeszkedik, amely a hétköznapi kisemberek világát groteszk és ironikus módon ábrázolja. A szerző elsősorban forgatókönyvíróként ismert, ami a regény filmszerű jeleneteiben, feszes dialógusaiban és erős dramaturgiájában is érezhető. A történet három férfi – Dániel, a valóságtól elrugaszkodott taxis és feltaláló, Csaba, a karrierjében megrekedt irodai dolgozó, valamint Laci, a be nem futott zenész – életét követi, akik mindannyian saját kudarcaik és hazugságaik foglyai. A cselekmény mozgatórugója Fillenbaum néni, a dúsgazdag, idős szomszéd, akinek hatalmas lakása és látszólag örökös nélküli helyzete veszélyes fantáziákat indít el a férfiakban. A regény egyik központi kérdése, hogy meddig képesek elmenni ezek az antihősök a kitörés reményében, és hogyan torzítja el őket saját önáltatásuk. A történet fokozatosan sötétebb irányt vesz, ahogy a komikus alaphelyzetből egyre inkább bűnügyi és morális dilemmákkal terhelt cselekmény bontakozik ki. A női szereplők ezzel párhuzamosan gyakran határozottabbak és cselekvőképesebbek, ami tovább árnyalja a férfiak esendőségét. A cselekmény groteszk csúcspontja egy különös, szinte abszurd helyszínen – egy óvodai csoportszobában – játszódik, ahol a felhalmozott feszültségek robbanásszerűen oldódnak fel. A regény erőssége a fekete humor és az önironikus hangvétel, amely egyszerre teszi szórakoztatóvá és nyugtalanítóvá a történetet.