Az első ízben 1987-ben megjelent (Budapest, Móra) bűbájos mese kis hőse, Péter, gyakran társalog a harmadik emeleti lakásuk alatt álldogáló akácfával, Atával. Péter betegen fekszik otthon, így aztán ráér álmodozni azon, hogy mi lesz, ha eljön Felicián, akiről Ata fecsegett neki. Éjjel azután csudálatos dolgot lát: egyik fa a másik után érkezik meg a házuk melletti kis "rétre", hogy megemlékezzenek az első fáról, aki járni tudott: Feliciánról. Ata nehezen tud átvergődni a kerítésen, úgy megsózták a télen - még jó, hogy Péter egy rántással segít rajta. Csakhogy ezzel a leskelődőt észreveszik, kénytelen-kelletlen beavatják a titokba: a fák minden évben megrendezik a "tölgyfák táncát", amelyre ez alkalommal, mint kiderül, a halottnak vélt Felicián is eljött. Ata nyakába veszi Pétert meg Jankót, a szőrnyuszit, úgy táncol velük. "Mikor másnap Péter felébredt, a saját ágyában persze, a rét éppen olyan volt, mint máskor. A torka mintha nem fájt volna annyira. Lent autóbusz tülkölt, és igen: Ata, Ata az ablak alatt tele volt akácvirággal..." A Róth Anikó megkapó színes akvarelljeivel illusztrált esztétikusan kialakított kis kötet tartalmas olvasmány a kisiskolások számára. Külön érdekessége még, hogy a mese a www.mesetars.hu oldalon meghallgatható Udvaros Dorottya előadásában a könyv végén található regisztrációs számmal.