Felhőkarc

Boda Kitti magánkiadásban megjelent kötetében a szerző versei olvashatók. Az alanyi költő, saját életének sorsfonalára felfűzött darabjai az emocionális női líra lenyomataként szólnak szerzőjük életterének történéseiről és a hozzájuk kapcsolódó gondolatokról. Írójuk a hagyományos páros- vagy ölelkező rímeket választotta költeményei formájául, ezáltal éled fel tollának nyomán, többek között a fájdalmas magány érzése („Úgy ölel át, mintha nem volnék egyedül, / Kicsit talán még el is hiszem legbelül, / Aztán rámereszti ónsúllyal a jelent, /Így, hogy nem vagy velem, szinte mit sem jelen. /Utánad a csend/).