"Hogy történhet meg az, hogy még száz évvel az események után is, Európa közepén olyan horderejű felfedezéseket lehet tenni, amelyek arra kényszerítenek, hogy alaposan át- és újragondoljuk történelmi tudásunk bizonyos fejezeteit? Hogyan lehetnek az emlékezetben ekkora hasadások, amelyek szakadékként nyelnek el sok más kapcsolódó történetet, emberi sorsot, hősi és alávaló tettet is? Hogyan, miféle mesterkedésekkel fednek, titkolnak el, retusálnak, hamisítanak, közömbösítenek sorsfordító eseményeket, taszítanak milliókat, akár egész társadalmakat a Léthé sodrába? A Kárpát-medence magyar szórványközösségeinek, a fel- és letűnő magyaroknak, a Szahara közepén tengődő magyaráboknak, a saját tiltott kastélyaikat ostromló erdélyi főnemeseknek, a kül- és belhoni magyarság veszélyeztetett értékeinek, az elhallgattatott és elhallgatott hadifoglyoknak – Szardíniától Szibériáig – a „felfedezése”, bemutatása, történetük és létezésük mélyére vezető expedícióink mind egy gyújtópontból indulnak. Egyetlen kényszerítő erejű, fenyegető fókuszból: az emlékezet válságából. Tehát az önazonosság kríziséből." (Margittai Gábor)