Az 1986. április 26-án történt csernobili atomerőmű-robbanás a nukleáris energiafelhasználás mindez ideig legsúlyosabb balesete volt, amelynek története ma már jól ismert. Viszont alig ismert, hogy a rendszerváltozás előtti évek amúgy is ellentmondásos hazai tájékoztatáspolitikája miként reagált a váratlan eseményre. Épp ezért a szerkesztők az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött egykori dokumentumokból kiválogattak 179 darabot, hogy az esemény után több mint három évtizeddel tiszta képet adjanak a katasztrófa politikai, diplomáciai, polgári védelmi, kommunikációs vonatkozásairól, egyszóval hazai következményeiről.