„Evezz a mélyre!” ‒ ezekkel a Lukács evangéliuma 5. fejezetében leírt szavakkal fordul Jézus Krisztus Simon Péterhez, majd így folytatja: „Vessétek ki a hálótokat halfogásra”. És a tanítvány, noha egész éjjel hiába próbált halat fogni, „Krisztus szavára” vízre teszi bárkáját és kievez, ez alkalommal a mélyre. A történet folytatása ismeretes: töméntelen halat fognak, olyan sokat, hogy a későbbi apostol társaival együtt félelemmel tekint Jézusra: ki ez az ember? De a Megváltó a 10. versben így szól hozzá: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel”. Az elbeszélés jelképes üzenetét már első olvasatra mindenki érti, ráadásul sok teológus, lelki író fejtette ki erről a gondolatait. Ezt tesz a közel két évtizede elhunyt francia szalézi szerzetespap, erkölcsteológus, Xavier Thévenot is A Kármel látóhatára című lelkiségi sorozatban megjelent kötetében.