A francia filozófus a 21. század eseményeire, valamint a filozófiatörténet kiemelkedő alakjaira és korszakaira tekintve elsődleges fontosságúnak gondolta, hogy az etika fogalmát újradefiniálja, s ezzel megteremtse a normatív gondolkodásnak ellentartó, a lezáratlanság elvét magában hordozó etikáját, amely egy parancsot tart maga számára mérvadónak: „Folytasd!”. Alain Badiou Etika: tanulmány a rosszról című értekezése eredetileg 2003-ban jelent meg a Nous Kiadó gondozásában, a jelen kötet a 2019-es változatot vette alapul a fordítás során. A folytatást pedig nem másra, mint a szabad gondolkodásra érti. Badiou-t idézve: „Legyél továbbra is az a »valaki« – egy a többi emberi lény közül –, aki hagyja, hogy egy igazság eseményszerű folyamata átjárja és magával ragadja. Legyél továbbra is része az igazság szubjektumának, amivé válnunk adatott”. A filozófus szerző hangsúlyosan épít a korábbi filozófusok és egykori kortársai belátásaira: Focault, Althusser és Lacan egyaránt amellett érvelt, hogy a humanista embernek vége, az nem más, mint a diskurzusokból előálló illúzió, így olyan sincs, hogy alapvető emberi etika, nincs tehát egy olyan normatíva, amihez ragaszkodva jókra és rosszakra lehet osztani a társadalmat.