Az irodalomtörténet az utóbbi két évtizedben kezdte el igazán értékelni Kosztolányi Esti Kornél-novelláit. E látszólag valós síkon elhelyezhető elbeszélésekben egy olyan világ tükröződik, mely kizárólag az azt megteremtő nyelv - logikátlan - logikájának engedelmeskedik. Esterházy Péter az Ünnepi Könyvhét alkalmából jelentette meg új könyvét, mely posztmodern párbeszédet folytat a modern próza előfutárának tekintett Kosztolányival. A mű felfogható ugyan valamiféle „önéletrajznak” (nem nehéz kihallani az Esti névből az Esterházy rövidítését), ám miként Esti Kornél nem azonos Kosztolányival, Esterházy Esti Kornélja sem azonos Esterházyval. Vagy mégis? Erre a kérdésre még a metróépítés miatt útirány-változtatásra kényszerülő Mátyás király (a történet egyik epizódja) sem tudna válaszolni... A kortárs posztmodern próza kedvelőinek figyelmére számíthat a küllemében is igényes kötet.