A vezetésről szóló művek az ókortól az újkorig alapvető követelményként fogalmazták meg a vezető erkölcsi kiválóságát. A kapitalizmus hajnalától kezdve az erkölcsi értékek azonban egyre inkább háttérbe szorultak a rövid távú haszonszerzéssel szemben. Az 1970-es évektől új irányzatok jelentek meg a vezetéstudományban, amelyek ismét ráirányították a figyelmet arra, hogy a szilárd erkölcs hozzájárul a kiváló vezetéshez. A modern vezetéstudomány számos vonatkozásban visszaigazolja a Bibliából, mindenekelőtt Jézus tanításából és példájából kiolvasható vezetési elvek és mintázatok helyességét és célszerűségét. E könyv az erkölcsös magatartás fogalmát a Biblia tanításának fényében értelmezi, és a Szentírás alapján fogalmaz meg követelményeket a vezetővel szemben. Ezek azonban nem állnak távol a józan társadalmi elvárásoktól sem, követésük pedig komoly támaszt jelenthet a mindennapokban. Nem elég azonban, ha a vezető igyekszik erkölcsösen cselekedni, ám az általa vezetett szervezetben etikai visszaélések történnek. A könyv ezért arra is figyelmet fordít, hogy a vezető miként segítheti elő munkatársai etikus magatartását: elsősorban személyiségével, példamutatásával és kommunikációjával. Emellett olyan képességekre és módszerekre is szüksége van, amelyek révén motiválni tudja munkatársait a helyes döntések felismerésére és az azoknak megfelelő cselekvésre, sőt adott esetben következetesen érvényt is tud szerezni az etikai elveknek.