A magyar olvasók eddig alternatív történelmi témájú és sci-fi könyvek szerzőjeként ismerhette Trenka Csaba Gábort. Most azonban a szerző egy másik műfajban próbálta ki magát: kamaszregényt írt. Műve – ahogy a bevezetőből ki is derül – részben önéletrajzi elemekből táplálkozik, hisz szereplőkhöz hasonlóan Trenka maga is szegedi illetőségű. A helyszín tehát és részben a karakterek is valódiak, az időpont pedig a közelmúlt: a történet a hetvenes évek derekán játszódik, pontosabban 1975 nyarán veszi kezdetét, de a szálak visszanyúlnak az 1972-es évig. Hősei a szegedi Ságvári Gimnázium második osztályába lépő tanulók, csupa még inkább gyerek fiú és lány, félig-meddig felnőtt testbe bújtatott, naiv és züllött, gátlásos és túlfűtött tinédzser, megbolondítva rockzenétől, alkalmanként amfetaminszármazékoktól, de leginkább mégis a saját hormonjaiktól. A koraérett Mészáros Menyus, a lányosan lágy Villányi Peti, a vonzó Balásty Orsi, a felkavaró Zergényi Edit, a nyugodt Pirna Laci, a fékezhetetlen Erki Zsuzsa, a vad Káldor Frici és társaik hétköznapjai peregnek a lapokon. Történeteik a Maros partján, a szegedi kertek alatt, a belváros kulisszái között szövődnek, tele félig viccből, félig halálos komolysággal szövődő szerelemmel, kalandvággyal, igazi kamaszpoénokkal. Noha a szerző művét tizenéveseknek szánja, a nem is annyira könnyen olvasható, sokszor merészen fogalmazó mű inkább ajánlható nosztalgiázásra vágyó felnőtteknek. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"