Az elbeszélő költemények Arany János és Petőfi Sándor által kitaposott útjára lép Danny Waiter, polgári nevén id. Kellner Dénes, az Irodalmi Rádió aktív szerzője. A kis könyv hátlapja szerint azonban azzal a megkötéssel, hogy a mesék toposzai köszönnek vissza a történetben – így már a címoldalon is az „elmesélő költemény” műfaji megnevezést találjuk. A mese szerint Palkó vándorútra indul, hogy világot lásson és a legügyesebb kezű öregektől tanuljon. Az úton egy öreganyóval találkozik, akinek segít rőzsét cipelni: hazakíséri, vizet is húz neki a kútból, majd dolga végeztével az Erdőkirály vára iránt érdeklődik. Ide akar ugyanis eljutni, hogy fafaragó mesterségét tökélyre fejlessze. Szívében titkos vágy is vezérli, hiszen a király lányának szépsége világraszóló. Az anyó nem kertel: hosszú és bonyodalmas út vezet oda az erdőn át, de derékségéért segít a legényen. Egy varázspálcát ad neki, mely mutatja az utat, ráadásul szorult helyzetben kívánni is lehet tőle. De nem akárhányszor: szigorúan háromszor. Palkó eljut az Erdőkirályhoz, ahol a királylányt nagy szomorúság közepette találja. Elveszett a kiskedvence, az aranyszőrű bárány. Palkó megküzd a sárkánnyal, visszahozza a barikát, mikor is elragadja a hév, és – maga előtt is észrevétlenül – elhasználja harmadik kívánságát, hogy megcsókolja a királylányt.