Az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő munkában foglalta össze, hogy a jelen kihívásaira egyre kevésbé adekvát módon reagáló egyház, illetve a keresztény tanítások átadásában elsődleges feladatot ellátó hitoktatási, hittani gyakorlatok mégis hogyan tudnának megújulni, a gyermekeket érintő egzisztenciális kérdésekre érdemi választ adni. A szerző ezen egzisztenciális kérdések teremtő erejéről értekezik a hittanórai gyakorlatban. „A négy evangéliumban háromszáznál is több jézusi kérdést olvashatunk. (…) Úgy tűnik, Jézus közössége kérdező közösség. Jézus közösségét nem azok alkotják, akik mindenre tudják a választ, hanem azok, akik kérdésekkel fordulnak felé és egymás felé is.” A kérdésalapú megismerésben látja tehát Kodácsy-Simon Eszter úgy a Krisztushoz vezető út, mint a konkrét hittanórai gyakorlat kulcsát. A szerző a kérdésközpontú pedagógia gyakorlat kidolgozása során, mivel hangsúlyosan egy központi, szent szöveg köré szerveződik az egyház tudása, a hermeneutikai megismeréssel, valamint a Charles Sanders Peirce által bevezetett logikai megközelítéssel, az abdukcióval hozza közös nevezőre.