„Emma Woodhouse igazán mindent megkapott az élettől, ami szép és jó: csinos volt, eszes, gazdag, derűs természetű; már huszonegyedik évében járt, de komolyabb baj vagy bánat még sosem érte.” E sorokkal kezdődik a jellegzetes Austen-hősnők közé méltán felsorakozó Emma története; s az említett számos jó tulajdonság, kedvező adottság ellenére bizony vele is végigjáratja az írónő a csalódások, kisebb-nagyobb bánatok, tanulságok iskoláját. Emma, aki úgy gondolja, hogy ő maga soha nem fog férjhez menni, házasságszerzésre adja a fejét. Miután úgy érzi, abban, hogy a nevelőnője sikeresen talált férjet, neki is szerepe volt, egy újabb frigy nyélbeütésén kezd mesterkedni, de ezúttal az események nem az előzetes elképzelései szerint alakulnak… Számtalan félreértés és bonyodalom adódik, a szálak teljesen összekuszálódnak, és szívek törnek össze. Vajon Emma képes lesz rendbe hozni a dolgokat, és közben a saját szívére is vigyázni?