A kötetben található kronológia forrásai kizárólag korabeli adatok. Ez a krónikai egység tudatos szerkesztési elv következtében egyetlen történészi vélekedést sem tartalmaz, az Olvasó tiszta történeti forrásokból tájékozódhat az 1526. év eseményeiről. II. Lajos serege összecsapott az oszmánokkal, azonban az összegyűjthető cseh- és magyar sereg csupán egy része harcolt 1526-ban. Hol voltak a nem harcoló árnyékseregek és vezetőik? Miért nem csatlakoztak időben II. Lajoshoz? Miért gondolta a magyar hadvezetés, hogy a nyomasztó török túlerő dacára mégis sikert érhet el a mohácsi csatában? Hol kerülhetett sor a döntő összecsapásra? Mi történt a vesztes csata utáni menekülés során? Miért nem tudták megmenteni II. Lajos királyt a testőrei a haláltól? Hogyan lehetséges az, hogy a több mázsás, páncélozott lova alá szorult király testét ötven nap után is „romlatlannak” látta a megtalálásról írott jelentés szerzője, miközben a ló minden bizonnyal küzdött, rúgkapált az életéért, és a sérülésmentesnek leírt, állítólagos királyi holttest végül nem is az eredeti közegből, hanem egy friss sírdomb alól került elő? Csupa rejtély és titok, amelyről egyrészt már a kor embere sem mert vagy tudott nyilatkozni, hiszen elképzelhető, arra is ügyelnie kellett, hogy a tekintélyes hatalommal rendelkező túlélők közt ő maga is túlélő maradjon. E tanulmánykötet szerzői szerint apró történeti morzsák, beszámolók, adatok és jelentések, elfeledett térképrészletek vihetnek közelebb a valósághoz, és segíthetnek feloldani az 500 éve titkok közt rejtőző Mohácsot.