Cselenyák Imre több magyar költő (Tinódi Lantos Sebestyén, Arany, Petőfi, József Attila) életregényét alkotta már meg. A régebbi regényes életrajzoktól eltérően szakított azok szerzőinek misztifikáló-heroizáló szemléletével, de elvetette a szikár tényeket követő, száraz elemző stílust alkalmazását is. Az író természetes közegükben, köznapjaikban, napi küzdelmeikben, emberi viszonyaikban ábrázolta a magyar líra klasszikus alakjait, ugyanígy jár el most Vörösmarty Mihály esetében is. Megmutatja az esendő embert, de úgy, hogy olvasmányos, mozgalmas, egyben szép és tanulságos epikus keretben ábrázolja, rendre az életút csomópontjait ragadva meg. Cselenyák Imre 13 fejezet sorában, regényesen rekonstruálja Vörösmarty életének állomásait, életszakaszait.