Gyermekversei és kötetbe rendezett dalszövegei után végül Müller Péter Sziámi is bátran állíthatja, hogy elsőkötetes lírikusként debütált a kortárs irodalmi mezőben. Az alkotó természetesen már jóval korábban elkezdte verseit írni és ezzel együtt azokat a nagyközönség számára megjelentetni, de az élet úgy hozta, hogy végül most lettek a korábban megírt, illetve frissen megkomponált szövegek kötetbe rendezve. A cím is erre a tényre reflektál játékos módon: Első kötetem most. Ezzel a lírai megszólalás időtlenségének, örök „mostjának” egzisztenciális és művészi tapasztalatát is kiemeli, a verseket az autobiografikus alkotó életéből kiragadva az örök mostba állítva. Sziámi hat ciklusba (Szín, hely; Pasztell passzátvihar; Testlélek; Költött pátoszka; Adolescence; Jóvá írás) rendezte szövegeit. A versekre a játékosság, a lírai megszólalóra pedig a rejtőzködés és a könnyedség jellemző, de olykor mégis a felszínre tör a költői én komolysága. Emellett világosan látszik, hogy egy tudatos alkotóval van dolgunk, aki behatóan ismeri a magyar líratörténet fontosabb állomásait, meghatározó szerzőit.