Ez a kis könyv elmélkedéseket tartalmaz – ahogy a címe is jelzi – a szent rendekről, és elmélkedéshez akar anyagot szolgáltatni úgy azoknak, akik a kisebb és nagyobb rendek fölvételére készítik elő magukat, mint azoknak, akik már a nagyobb rendekben lévén életük során újra és újra elmélkedni kívánnak a korábban fölvett egyházi rend méltóságáról és kötelességeiről, vagy annak jegyeit meg kívánják magukban újítani. Ezek az elmélkedések elsősorban a Prédikátorok Rendjének és más szerzetesrendeknek klerikus testvéreihez vannak címezve, de minden bizonnyal a világi klerikusoknak és papoknak is hasznára lesznek. Mivel mindeddig nem létezett ilyen szent rendekről szóló, lelkigyakorlatos elmélkedésekre szánt könyv, úgy tűnik, e kis könyv egy bizonyos hiányosságot pótol. A Szentírásból vagy más könyvekből vett idézetekre vonatkozó hivatkozások magában a szövegben lettek elhelyezve. Azoknak, akik e kis könyvet használják lelkigyakorlatuk napjaiban, a legjóságosabb és mindennél hatalmasabb Isten bőséges áldását kívánja: a szerző. Alamóc (Olmütz), 1928. október 1. Ezt a lelkigyakorlatos könyvet közel száz évvel ezelőtt egy domonkosrendi novíciusmester írta, aki később a katolikus hit és az egyházhűség vértanúja lett. Életének és mártírhalálának példája különleges hitelességet kölcsönöz elmélkedéseinek, melyeknek célja az, hogy a papságra készülőket segítse, illetve a már fölszentelt papokat hivatásukban megerősítse. Bár az elmélkedések az egyházi rend ősi eredetű, hagyományos fokozataihoz és ezek kiszolgáltatásának hagyományos szertartásrendjéhez kötődnek, szellemileg és lelkileg a könyv azokat is gazdagítani képes, akik teljes egészében a modern nyugati reformrítus keretei között élik papságukat, vagy akár valamely tiszteletreméltó keleti liturgikus hagyományhoz tartoznak.