Az eszmetörténész szerző értekezése legelején leszögezi: az ellenforradalom nem ellentétes irányú forradalom, hanem a forradalom ellentéte. Az ellenforradalom legfőbb szellemi feladata, hogy döntési helyzetekben, elköteleződést kívánó alkalmakkor a személyiség megfelelően erőteljes választ adjon a kihívásra, olyankor, amikor az intellektuális vagy morális ellenállás már nem elegendő. Az ellenforradalom gondolatkörének centrumában három keresztény misztérium áll: az áteredő bűn, a megtestesült Ige és az engesztelő áldozat.