A kötet szerzője 2022-ben védte meg doktori értekezését, melynek monográfiává szerkesztett változata a Várostörténeti tanulmányok név alatt futó sorozat huszadik köteteként jelent meg a Főváros Levéltára gondozásában. Verő-Valló Judit egy izgalmas, eddig keveset kutatott társadalom- és építészettörténeti témát hoz közelebb olvasóihoz: a szerző a budapesti garzonlakásokat vizsgálja. Arra kíváncsi, miközben a korabeli forrásokat vallatja, hogy milyen társadalmi megítélése volt a garzonlakásoknak, ez a kép mennyiben és hogyan változott az évtizedek során. Az olyan fejlett iparral bíró régiók, mint Budapest, hogyan alakították át a lakosok lakhatáshoz fűződő viszonyait, milyen érvényesülési út állt például az egyedülálló nők és férfiak előtt, ha nem szerettek volna másokkal megosztozni lakóterükön. S ezzel párhuzamosan, a szerző megnézi közelebbről, hogy a megváltozott fogyasztói, lakossági igényekre hogyan reagált a piac, a befektetők milyen új lakásépítési projektekbe vágta bele, a mérnökök milyen új elveket kezdtek érvényesíteni e házak és lakások megtervezése során. Esztétikum és funkció keveredik a korszak garzonlakásaiban. Verő-Valló Judit a 19. század derekától egészen az 1940-es évekig nézi meg a garzonlakások történetét, a társadalmi és várostörténeti változásokat. Könyvében a statisztikák, levéltári források, alap- és tervrajzok mellett olyan egodokumentumokat is bevon vizsgálatába, mint Gyarmati Fanni naplója (ő és Radnóti Miklós tökéletes reprezentánsai voltak a fiatal, gyermektelen értelmiségi párnak).