Tisza Kata 2012-ben védte meg interkulturális pszichológia mesterszakos diplomamunkáját (A belső idő. A szubjektív életminőség időskorban), amelynek alapját - mint később doktori munkáját is - öregedéstudományi tematikájú kutatásai képezték. Bár a jelen könyv alapját ez a dolgozat adja, nem szokványos módon, szakkönyvként jelenteti meg a szerző, hanem szépirodalmi köntösbe "átöltöztetve", jegyzetek, hivatkozások, mutató nélkül, pszichológiai regénnyé öblösítve. A történet narrátora és főhőse egy idősödő asszony, egy tudósnő, aki partnere halála után úgy határoz, hogy egyedül éli tovább az életét, amelyet onnantól kezdve lélektani kutatásainak szentel.