Polcz Alaine könyvében a férjéhez, Mészöly Miklóshoz fűződő szerelméről, házasságuk több mint ötven évéről mesél. "Honnan tudja az ember, hogy kivel élt? Honnan tudja az ember, hogy ki volt?" - faggatja az érzelmeket, az időt, a tárgyakat, az emlékeket az írónő, rengeteg pontos kérdést megfogalmazva a személyiségről, a szerelemről, az irodalom és az élet kapcsolatáról, a barátságról, a szenvedésről, a küzdelemről, a gondoskodásról és a halálról. A kötet egy szomorú önéletrajzi mesével kezdődik (Mese a kutyáról - akit mindig kértek), melyet a háború borzalmai után következő megpróbáltatásokat, célokat, sikereket, tapasztalatokat elemző írás (Az Asszony a fronton után) követ.