A magyar líratörténetben meghatározó hagyománnyal bíró szonettről írt monográfiája után Pataky Adrienn legújabb könyve Nemes Nagy Ágnes költészetében vizsgálja az organikusság poétikai relevanciáit, annak jelentésszervező erejét, valamint az így felkínált olvasati lehetőséget. Elemzései során – az organikusságon nyugvó bio- és testpoétikai kérdéseket boncolgatva – a szerző Nemes Nagy műveiben elemzi a test szerepét, az élő és az élettelen viszonyrendszerét, az emberi, állati és növényi testek és szférák reprezentációit, egymásba mosódását, valamint a természet és kultúra megverselt viszonyát. Nemes Nagy lírája egyaránt adózik úgy a természet sokszínűsége, az élet zsibongó varázsa, mint az élettelen tárgyak misztikuma előtt, melyet nem lehet el- és leválasztani az ember által megélt spirituális tartalmak, a kiemelt helyek numinózus tapasztalati mezejétől. Élményköltészet, gazdag lírai bioszféra, amely mint az énekesmadarak, csengőn hallatja hangját, de alakját elrejtik a sűrűn nőtt cserjék és fák ágai, kusza levélhálója. Pataky Adrienn olvasási és értelmezői stratégiája a tanult filosz és az érzékeny irodalmár kézjegyét viseli magán, finoman közelít a kiszemelt versekhez, nem kerüli el a figyelmét a háttér, egy mellékes körülmény sem, legyen szó a szóródó jelentések nyakoncsípéséről vagy a költő által tudatosan megválasztott hagyományfolyam felmutatásáról.