Emma Németországban él, amikor egy cserediák program keretében a Dunbridge Akadémiára megy tanulni Skóciába. Szülei elváltak, pontosabban szólva zenész édesapja egy napon előzetes bejelentés nélkül elhagyta a családját. Emmát kettős cél hajtja, egyfelől szeretné megismeri azt a helyet, ahol annak idején a szülei megismerkedtek, másfelől abban reménykedik, hogy itt megtalálhatja az édesapját és végre megkérdezheti tőle, miért ment el, amikor ő még kislány volt és később miért nem válaszolt soha a Facebook üzeneteire. Az iskola diáktanácsának egyik jeles képviselője, Henry már találkozásuk napján elvarázsolja a lányt. A fiúnak azonban barátnője van, és Emma nem akar szétrombolni egy kapcsolatot, ráadásul nemrégiben törte össze a szívét egy srác, így aztán nem képzel többet a Henryvel folytatott hosszas beszélgetéseik és esti sétáik mögé. Azonban a szív szavának nem lehet parancsolni, mert a kezdetben ártatlan barátságnak induló kapcsolat lassan átváltozik szerelemmé. Emma egy osztálytársa segítségével megtalálja az apját, aki az egyik helyi kocsmában zenél esténként. Ekkor fel tudja tenni kérdéseit Jacob Wileynek. Amikor elhangzik a Miért nem érettségiztél le?, Nem bántad meg, hogy elhagytad anyát?, Nem bánod, hogy alig ismersz?, Nem bánod, hogy egy lecsúszott kocsmazenész lett belőled? - kérdéssora, érzékelhető, hogy a férfi semmiféle megbánást nem mutat, leperegnek róla a lánya vádló szavai és azonnal támadásba megy át, amikor Emma édesanyját, Laurát kezdi el szidni. Lánya ekkor szomorúan veszi tudomásul, hogy egy lelkiismeret nélküli férfi az apja, akit ő egyáltalán nem érdekel. Szerencsére a Henryvel való kapcsolata kárpótolja ezért a szívszorító csalódáért… A Dunbridge Akadémia első kötetét, amely az angol középiskolák sajátos hangulatát hitelesen kelti életre, hamarosan követik majd a folytatások. 14 éves kortól kezdve, jó szívvel érdemes ajánlani az ifjú olvasóknak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"